Egyedül az Austin Powersben lehetett látni valami olyasmit, hogy a filmek mellékszereplői is emberek, akikre a film nézői nem is gondolnak. Szerintem hasonló lehet egy birodalmi rohamosztagos élete is a Star Wars c. dupla-trilógiából. Hogy ezen csavarjunk még egyet, próbáljátok meg elképzelni mindezt lego-style-ban. A ma esti mesét én, Tichamér fogom előadni, bújcsika az ágyikóba, hallgassátok tente-tente, hehe.
9819 vagyok (számoznak bennünket, jelentősen megkönnyíti az adminisztrációt), 5 éves, rohamosztagos. Azt hiszem, nincs mit mesélnem a gyerekkoromról, hacsak azt nem, hogy az első 2 év viszonylag boldogan telt a CopyPaste-rendszerben, ahol klónként keltem életre, már ha egy fröccsöntött műanyag bábut lehet klónnak nevezni. A wiw-es képem szerintem ez lenne:
Biztos tudni akarjátok, milyen lehet itt a gárdában az élet. Szerintem itt sem könnyebb, sem nehezebb, mint máshol, mi is melózunk, próbálunk családi életet élni (persze ez meglehetősen korlátok közé van szorítva, tekintve hogy klónok vagyunk, de attól még próbálunk egy normálishoz konvergáló életmódot kialakítani), szórakozunk, sportolunk, és hasonló dolgokat csinálunk. Ilyen szempontból kicsit unalmasnak is lehetne mondani. Nos, Vader nagyúrhoz és az uralkodóhoz képest biztos, legalábbis azokból a sztorikból, amelyeket egyes bajtársaink mesélnek róluk, én ugyanis személyesen soha nem láttam őket.
Egyszer ott voltak az egyik csapatszemlén, de hát én az 517. sorból semmit nem láttam, sőt, a beszédből egy szót sem értettem, csak azt, hogy valaki nagyon zihál a mikrofonba, mintha próbálna levegőhöz jutni, és a végén persze mindenki ujjong. Ilyenkor nem nagyon lehet mit tenni, én is ujjongok, mielőtt még 37/17-es észrevesz, és tarkón vág. Jó esetben. Rossz esetben árulásért kivégez, helyben, és ismerve a bandát odafent, képesek lennének poénból még azt is beleírni a jelentésbe, hogy menekülés közben tarkón lőttem önmagam. Már csak az kéne.
Most épp véget ért a szolgálat, 89112-es és 16651-es leváltottak bennünket, így most van idő kicsit kiélvezni a napsütést a Kremolon egy finom hűsítő trat társaságában.
Erről az italról azt kell tudni, hogy nem lehet felmelegíteni a bele kevert lícetán növény zúzott rostjai miatt, így mindig hűvös marad. Az ízéről nincs mit mondanom, ízlelőbimbókra (és szaglóhámokra) nem futotta az előállítási költségünkből.
Múltkor 343-as felvetette, hogy piknikeznünk kellene, amolyan hagyományos lények módjára. Gondoltuk miért ne, kipróbáljuk, a körülmények adottak, a bolygó és az időjárás remek terep az ilyen jellegű oldszkúl hagyományok felidézéséhez és a csapat összekovácsolására. Mondjuk nem tudom mit lehet összekovácsolni egy olyan csapaton, amelyik csak parancsot teljesít mindenféle gondolkodás és érzelem (és ízlelőbimbók és szaglás) nélkül. 
Sokan csak a háborúkból ismernek minket. Elmondanám, hogy békeidőben is van melónk bőven. Múltkor fogtunk egy idióta kis kék droidot, aki éppen a környéket igyekezett minél jobban spongyabob-szerűvé alakítani. Fogalmunk sem volt, ki ő vagy hogy került oda a Nirk't-ra (mi a rajta levő felirat alapján MadeiInJapannak neveztük el), de neki sem. 
valószínűleg a buckalakók akarták eladni és az isten tudja, honnan bugázták, de nem is nagyon érdekel. Szétkapni bármit szétkapunk a fiúkkal pillanatok alatt, összeszerelni meg úgyis a droidok szoktak, illetve a buckalakók, meg állítólag a jedik is, de velük sem találkoztam még. Ez is jó a seregben, nem kell mindenféle értelmes dologgal foglalkoznunk, nem fájdítja a fejünket a gondolkodás, lövünk, robbantunk, edzünk meg iszunk, ami ezen túl van, az már nem a mi hatáskörünk.
Egyszer találtunk egy érdekes lényt, de még soha nem láttunk ilyet azelőtt. Később mondták, hogy a Vader lélegeztető gépe elromlott, nitrogén-oxigén mix került bele véletlenül a szokásos dohányfüst-benzingőz elegy helyett, ő varázsolta a semmiből elő ezt a sárga valamit, és úgy hívta, hogy pulyak vagy mi, de szerintem hallucinált, és látszott, teljesen be van tépve. Nekem mindegy, ő a főnök, megteheti, plusz ő teremtette a lényt, mi pedig eltüntetjük, ez a dolgunk.
Akárcsak bizonyos elemek kézre kerítése. Indiana Jones nagy fogás volt számunkra, és sajnos igénybe kellett vennünk hozzá annak az irritáló arcú, nagyképű, igénytelen Boba Fettnek a szolgáltatásait is, mégis csak ő a fejvadász a cégnél.
Állítólag 28 évre előre megírták a szerződést, hogy csak vele dolgoztatunk. Hja, tuti megkent valakit a mocsok. Persze 37/17-es szerint vicces figura, aha, mert neki meg nyalizik, ő írja a jelentést a munkájáról, muszáj jóban lennie vele.
Amúgy meg rengeteget gyakorlatozunk, hogy mindig felkészültek legyünk egy bevetésnél vagy támadásnál. Gyakran "gyúrunk" egyensúlyérzékünk fejlesztésére, ugyanis katonaként megvan az esély arra, hogy ellőjjék az egyik lábunkat, hogy ekkor se kelljen feladni a harcot, különböző gyakorlatokat végzünk, amilyen például ez is.
Egyes bajtársaimat speciálisabb tulajdonságokkal klónozzák, mint pl. a városvezérlő számítógépek hekkelése.
Nyilván a kész produktumot le kell csekkolni, mennyire volt sikeres a tudás injektálása, ezért nekik egyik első feladatuk a hekkelések megszervezése és kivitelezése közvetlenül a gépeknél, illetve valamilyen távoli elosztóból is akár, ha valami oknál fogva nem tudnák őket a központban ledobni.
A "cég" valamiért nagy súlyt fektet az őskori technológiák tanítására is a kiképzés során, sosem tudtam megérteni, hogy miért kell életveszélyes baromságokkal kísérletezni egy történelem előtti korból, amikor valakinek ez volt a korszerű. Szerintem arra számítanak, hogy a hülyébbje egyszerűen kiselejtezi magát az evolúcióból a gyakorlati foglalkozáson, amikor egy ilyen rakétát kell összeraknia és "felbocsátani", ahogy a gyakvezető mondja.
Ennek ellenére (vagy pont emiatt?) senki sem tudja komolyan venni ezt a feladatot, múltkor 35334-es azt gondolta, jó ötlet lesz Jedinek beöltözni a foglalkozáson. Pont akkor, amikor eljött a Vader is, hogy viziteljen a kiképzőtelepen. 35334 Valószínűleg kegyetlenül meglepődött, amikor előugrott, és meglátta önmagát, merthogy Vader sisakja olyan fényes és úgy tükröz, hogy szerintem reggelente abban borotválkozik. Aztán valószínűleg még jobban meglepődött, amikor Vader puszta reflexből nyomott rajta egy tanári Nevers-vágást - lézerkarddal, és 35334-es az egészet élőben követte a sisak tükröződéséből. Szép kis lyuk lett a koponyáján, de máskor majd nem fog hülyeségeket kitalálni, és ha úgy vesszük, ez is darwini "iagzságszolgáltatás" volt, még csak nem is robbantott fel hozzá több száz katona-palántát. Tiszta haszon volt, mégis csak jó fej ez a Vader nagyúr, meg aztán látszik rajta, hogy vén harci róka, mindig felkészülten várja a támadásokat. Valahogy mégsem szeretnék a barátja sem lenni, nem hogy az ellensége.
A végére hagytam a szórakozást. Mi van, nem gondoltátok volna, hogy a klónoknak is kell a szórakozás? Én sem, ennek ellenére ez is parancsba van adva. Igen, kb. úgy, hogy az éjszaka közepén érkezik a riadó, hogy "katonák, sorakozó!" Eddig nem probléma, mert gyakorlatilag nincs sükségünk alvásra, pórusaink és verejték-mirigyeink nincsenek, így büdösödni is csak akkor kezdünk, amikor egy csata után egy pocsolyában vagy mocsárban felejtenek bennünket, és a lebontó organizmusok már félig megemésztették az elhullott tetemünket, de akkor már úgyis mindegy. Tehát nyugodtan leélhetjük életünket úgy, hogy nem kell levetnünk a ruhánkat. Szóval 10 másodperc alatt sorakozunk, az éppen aktuális parancsnok (37/17-es jelenleg) meg elüvölti magát, hogy "katonák, szórakozás innnn-dul!".
Nekem elhihetitek, rém kínos esemény, amikor vagy 10-20.000 gyilkolásra, háborúra és a civilek rémisztgetésére kiképzett és felnevelt célklón egy helyben áll tanácstalanul, mint Ádám anyák napján, és nem nagyon tud mit csinálni. Először én is így voltam vele, aztán rájöttem, hogy ilyenkor mindig valami olyasmit kell csinálni, ami szórakoztató lehet egy hagyományos úton "előállított" emberi nézőközönség számára, pl. pohárral a kézben nekitántorodni egy mindenféle fölösleges kacattal telerakott asztalnak és jól felborítani azt, vagy súlyos, de pontatlan parasztlengőkkel aprítani egy random kollégát. Netán ártatlan civileket vegzálni. Néha úgy érzem, hogy a magasabb rangú tisztek valahol elbújtak jó előre, és rajtunk szórakoznak ilyenkor. Valószínűleg az ő szemszögükből érdekes tömegjelenetek játszódhatnak le ilyenkor, és furcsa tárgyak kerülnek elő, amivel csinálnunk kell 
valamit.
Nagyjából így telnek a napjaink. Vagy másra számítottatok? Netán arra, hogy minden nap nyomunk egy Jedi visszatért lázadokkal meg Jedikkel, vagy mozgó játék plüssállatok erdejét lakjuk le? Ugyan.
A képek forrása: Izismile.com. Tudom, hogy az előző bejegyzés is Lego-s volt, nem tudom, hogyan, de Jules is pont egy ilyen témát talált most, az enyém viszont szórakoztatóbb is, bocs Jules :).
