Régi idők orvosi kütyüi

 2010.09.08. 09:09

Az előző bejegyzésben szó volt a középkori kínzásokról. Most is valami olyasféle lesz, azzal a különbséggel, hogy nem feltétlenül középkor, másfelől kifejezetten orvosinak mondott (tehát gyógyító) szerkezeteket fogok bemutatni nektek. Ezek alapján majd megértitek, miért szenvedtek inkább az emberek, mintsem hogy elmenjenek az "orvoshoz" (ld. még vajákos, javasasszony, kuruzsló, egyes alkalmakkor hentes, háborúban borbély). Az előző poszt alapján pedig arról kaphattok képet, honnan szerezték a "gyógyító eszközök" gyártói az ihletet szerszámaik megalkotásához.

Előre szólok, hogy ez is csak egy szűk válogatás lesz, hiszen rengeteg orvosi kütyü van még odakint a neten, amely nem fért bele a keretbe, végülis mi nem egy szakmai oldal vagyunk, bár az is igaz, hogy ezekből egy kitűnő és látogatott kiállítást lehetne szervezni.

 

Az iker guillotine

 

Kezdeném gyerekkorom egyik maradandó szörnyű "élményével", a mandulák eltávolításával. Ez az eszköz ugyanis pontosan ezt a célt szolgálta, a leírások szerint az 1860-as években. Bele sem merek gondolni, hogy alkalmazták ezt, nem hogy gyerekeken, de felnőtteken sem. Abban az időben még nem volt túl sok érzéstelenítés, 1-1 ilyen műtét pedig a higiénés állapotok miatt akár életveszélyes is lehetett (Semmelweis nem sokkal azelőtt fedezte fel a fertőtlenítés szükségességét), nem is beszélve a kis kütyü pontatlanságáról (gyakran hagyott emiatt mandula-csonkot a torokban) és az előidézett vérzésről. Később az orvosok észhez tértek, és szikére illetve fogóra váltottak.

 

Amputáló kés

Görbe. Régebben (1700-as évek) az volt a szokás amputáláskor, hogy a húst és a bőrt körbevágják, mielőtt nekiesnek a csontnak. Később terjedtek el az egyenes szerkezetek, amik elég bőrt hagytak az adott testrészen, hogy a csonkot befedjék velük.

Természetesen az orvosok is szívesen kérkedtek vagyonukkal, mint az látható a lenti míves kidolgozású amputáló fűrészen is. Arra viszont nem figyeltek, hogy a cikornyák réseiben előszeretettel tanyáztak a baktériumok, melyek a sebek későbbi elfertőződéséhez vezettek (ez a darab az 1600-as évekből való, Semmelweis fertőtlenítési előírásai pedig az 1847-48-as évekből).

 

Dohány beöntés

Az 1750-es években természetesen még senki nem volt tisztában a dohány negatív élettani hatásaival, sőt, sokan hitték, hogy gyógyító csodanövénnyel van dolguk, ezért több mindenre is alkalmazták. Ezt konkrétan a dohányfüst illeve a folyékony dohány bélrendszerbe történő beöntésére, análisan. A logikáját ugyan nem értem, és ha engem kérdeztek, sokkal inkább perverz hullagyalázásban végződő cselekményt követtek el akkoriban a kütyü alkalmazói, természetesen akaratukon kívül, de legfeljebb tudatalatt szándékosan.

 

Mesterséges pióca

Ez a cucc mondjuk jobb volt, mint az igazi, ugyanis az igazi sokszor egy parazitát terjeszt, ez viszont nem. Maximum bakteriális fertőzést. Az adott darab 1840 körül készülhetett, a belül levő hegyes tüskék okozzák a sebet, míg a cső gondoskodik a vákuumról. Egyszerű, mint az érvágás, bár borzalmasan néz ki.

 

Golyó kiszedő

Bocs, nem jutott eszembe jobb név, kommentekben várom, aki gondolja (az angol elnevezés: bullet extractor). A lényege, hogy belenyomták  a sebbe, és kiszedték vele a mélyre fúródott golyókat. A fenti példánynak láthatóan csavaros a vége, ez amiatt van, hogy a golyóba beletekerve ki lehessen szedni azt. Vagyis: nem elég, hogy a sebbe beletolnak egy ilyen hegyes végű vacakot, amikor a golyó megvan, még jól bele is nyomják a testbe, miközben forgatják. Még mindig 1847-48 előtt vagyunk, kb. 300 évvel, tehát fertőtlenítés sehol, még az sem biztos, hogy akár tiszta vízzel is elmosták egyáltalán.

 

Magömlés-gátló

Srácok, ez most fájni fog. Ezt az eszközt régebben a magömlés meggátolására fejlesztették ki bizonyos emberek. Nyilván az egyik hozadéka volt a dolognak, hogy a delikvens nem onanizált (manapság már maszturbált, avagy majomcsapda), vagy ha mégis, nagyon fájdalmas lehetett, bár egyesek biztos élvezték ezt is. A gyűrűt a fütykös tövére helyezték fel, majd egy csavarral rögzítették. Merevedéskor a hegyes fogak jól belefúródtak a brébe, meggátolva az élvezeteket (vagy elősegítve?) illetve a magömlést, ami akár önkéntelenül is bekövetkezhetett, ha nagyon tele volt a tökük. Azt jó tudni a szerszám hátteréről, hogy akkoriban az önkielégítést a testi energiák fölösleges pocsékolásának tartották, amely megbetegedéshez és debilitáshoz vezet. Azok, akik kitalálták, már ezzel a tettükkel megcáfolták a kütyü hasznosságát.

 

Koponyalékelő

Aki nem lett volna eddig tisztában vele, a koponyalékelést már elődeink (az ősmagyarok) is ismerték és alkalmazták. Persze ez az eszköz az akkori módszerekhez képest egy csillaghajó, és ami azt illeti, a technika nem sokat fejlődött azóta (lehet nem egymás kínzásán kellene gondolkodni annyit, hanem ezen). A szerszám belsejének közepén látható hegyes tüske arra szolgált, hogy az eljárás ott induljon meg, majd az előzetesen így kapott lyukban rögzült a szerszám, egyenesben tartva a korongot, hogy ne csúszkáljon össze-vissza. Az lett volna még szép.

 

Azt be kell azért ismernem, hogy az utolsó kicsit kakukktojás, ugyanis a mai változatok sem kevésbé rémisztőek, annak ellenére, hogy elektromos ketyerék és sterilek. A dokiknál látható kütyük nagytöbbségétől ma is kiver minket a hideg verejték (nekem ne mondd, hogy gyerekkorodban nem fostál egyszer sem az orvosi rendelőben), a hatalmas nagy különbség az akkori és a mai viszonyok között sokszor az altatásban, érzéstelenítésben rejlik, nomeg bizonyos technikák finomodásában.

Akit érdekelnek még a hasonló eszközök, azok nézelődjenek kicsit a Phisick vagy a Boredom.No.Moredom oldalán.



Címkék: kütyü bizarr groteszk orvosi különlegesség zakkant

A bejegyzés trackback címe:

https://kutyushop.blog.hu/api/trackback/id/tr382278005

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.