Az emberiség egyre inkább a technika bűvöletében él, ezt jelzi az egyre több kütyübigyós oldal, ahol egymásra licitálva igyekeznek hírt adni a legújabb újdonságokról, fejlesztésekről, és ahol minden csilivili és csodálatos (ezzel szemben a magyar rögvalóság mondjuk teljesen más, gyakran a külföldi is, de ez már más történet). Szóval arra gondoltam, mi lenne, ha egy kicsit megnéznénk, honnan is jöttünk, mik voltak a régi emberek kütyüi, megmosolyogtató találmányai, és egyáltalán mi volt az a sokminden, amire nem volt szükségük. Gyűjtésbe fogtam hát, és most kaptok egy adagot a régi idők kütyüiből!

1. Ejtőernyő-szerkó

Mi vagyunk a Kütyüshop, nem is lennénk az, ha nem egy kissé morbid, ám annál elkeféltebb találmánnyal kezdenénk. Franz Reichelt nevét gondolom nem sokan vágják. Ő egy szabó volt a 19-20. században, aki tervezett egy ruhát, mely megingathatatlan véleménye szerint ejtőernyőként funkcionál. A sztori itt lesz ismerős, ugyanis 1912-ben engedélyt kért a párizsi hatóságoktól, hogy egy próbababát ledobjon az Eiffel-torony tetejéről, de végül annyira bízott a ruhában, hogy ő maga ugrott a bábu helyett, majd dimenziót váltott. Khm, mindenki a maga vallása szerinti túlvilágra gondoljon. Valahogy így:

2. Madár-szerkó

Innen egyenesen 1955-be repülünk, amikor is Leo Valentini, a világ leghíresebb "madárembere" kipróbálta a saját maga által alkotott merev szárnyakat (a kísérletnek voltak előzményei, előtte próbálkozott vászonból készült szárnyakkal is, amik nem voltak túl ellenállóak, illetve elmondása szerint merev fa-szárnyakkal sikeresen repült 3 mérföldet). Az említett úr fixa ideája volt a repülés, álma, hogy úgy szálljon ő is, mint a madarak. Ez speciel sikerült is neki, ha mondjuk a kerecsen sólymok zuhanórepülésére gondolunk, ugyanis 1956-ban egy légishow során egy repülőgépből kiugorva mutatta volna be az eszközt. A szárny azonban közvetlenül a repülőből való kiugráskor tönkre is ment. Ezek után a biztonsági okokból magával vitt ejtőernyőt sem sikerült kinyitni rendesen, így pár perccel később Reichelttel pacsizhatott a mindenkinek saját hite szerinti túlvilágon.

3. Riasztó

Végre valami, amibe nem haltak bele emberek. Azt hiszem, legalábbis (kellő elszántsággal minden akadály legyőzhető). Mondjuk hatékonyabb dizájnt is el tudtam volna képzelni neki, ráadásul olyat, ami egyben csapdába is ejti a behatolót. Ennek ellenére a szerkezet működőképes volt, Reichert öltözékével és Valentini szerelésével ellentétben. Amikor valaki be akart lépni a házba, az elmélet szerint a kiálló kallantyút betolta a szerkezetbe, ez pedig egy meglepően hangos kis csengőt szólaltatott meg. Persze jó kérdés, hogy egy ilyen szerekeztre hogy lépett rá az ember, tekintve annak szűk mivoltát. Kicsit nagyobb biztonságérzethez elkellhetett belőle jónéhány.

4. Pisztoly tárca

A 19. század vége felé az útonállók elég nagy problémát jelentettek. Ebben az időben egy ilyen találmány életet és böcsületet is menthetett. Ennek ellenére erről a kütyüről nekem óhatatlanul a bibliába rejtett laposüveg jut az eszembe. Lehet, hogy ez amolyan freud-i dolog?

5. Ujj-hosszabbító wannabe zongoraművészeknek

Az 1910-es években nem volt ritka az ujj-hosszabbító szerkezet, sőt, ma is használják. Az eszközt olyan hírességek is alkalmazták magukon, mint Debussy vagy Sztravinszkij. Illetve Schumann, akinek konkrétan teljesen hazavágta a kezét egy korai kivitel, így a karrierjét is, mint zongoraművész. Így maradt neki a zeneszerzés.